Hatha és a hit magamban

Hétvégén végre eljutottam újra a Samadhi stúdióba hatha jóga órákra! Egy kis béke, felszabadulás, izzadás.

Szombaton Zsuzsi órájára mentem. Minden oktató másképp tartja az óráit, s talán már említettem, hogy bár épp a lassulást szeretem a jógában, de azért annyira mégsem: a dinamikus jógának nevezett óra volt Brno-ban a kedvencem, de olyat, mint amilyet ott Sárka tartott, Budapesten még nem találtam. Talán Zsuzsié állt eddig ahhoz a legközelebb, de ő kifejezetten az astanga verziót szereti és oktatja a legtöbbször, így itt is tettenérhető volt az astanga stílus hatása.

Szerencsére sokféle ászana volt, köztük az örök alap napüdvözlet gyakorlatsor. Most kifejezetten könnyen ment, s még az izomláznak is jót tett.
A másfél óra közepe-vége felé teljesen megnyugodtam, s egyszerre akartam felszabadultan vidám lenni és elsírni magam (=oldódás). Igazából egyikre sem került sor, de meg tudtam élni a boldogságot belül.
Jóga után sokszor néznek meg az utcán – valamennyiben mindig változtatja a kisugárzásom. Olyan, mintha lebegnék egy kicsit (nem, nem szívunk semmit :D).

A mai órát pedig egy Zsolt nevű fiú tartotta. Meg kell mondjam, Zsuzsihoz képest ő jóval komolyabbnak látszott, az órája pedig nagyon egyben volt:  egy jól megkomponált koreográfiát adott le, lépésről-lépésre. Gördülékenyen vezette végig a gyakorlatokat. Nagyon szép hangja van, sajnos a relaxációs idő alatt keveset beszélt, pedig el tudtam volna jobban lazulni :P.

Tegnap Zsuzsi sokszor mondta, hogy mikor előre tesszük a lábunkat plank-ben a két kéz közé, akkor azt halkan tegyük, mintegy elegánsan. Nos, ma nagyon feltűnt, hogy sokan kb. dobbantanak. Ez szerintem azt jelenti, hogy arra a két másodpercre is nehéz megtartaniuk a lábukat, míg előreviszik. Örömmel jelentem, nekem sikerült ezt abszolválnom.

Hatalmas meglepetésemre ma kérdeztem az oktatótól és válaszolt! Átjött a válasz gondolatban! Azaz: kérdeztem, hogy vajon lesz-e egy ászana, és az következett! Aztán pár percre rá kérdeztem egy újabbat, s ismét az jött! 🙂 Éljen – sikerült ellazulnom!

Hazafelé ismét éreztem azt a bizonyos kisugárzást, de most inkább magamba fojtottam. Aztán persze én is igyekszem néha elfojtani az érzelmeimet, hogy képes legyek működni a mindennapokban, de ilyenkor a jógák után előfordul, hogy fel-feltör némi sós nedv a szemek körül [könny]. Ilyenkor könnyebb bevallani is magamnak dolgokat; könnyebb átkozódni is egy kicsit, könnyebb szenvedni azon, hogy szeretek s a szeretetem a fenének sem tud kiteljesedni.

*****

Egy sokadszorra hallott megjegyzés pedig ráébresztett arra, hogy soha, senki nem fog olyannak látni, amilyennek én látom magam – itt főként a jó dolgokra gondolva. Nem fogja soha senki megtudni, hogy mennyire kitartottam bizonyos helyzetekben, és hogy öntudatom kezdetétől kitartok SAJÁT MAGAM MELLETT, akárki akármit szól is! Nem “hódoltam” be divatoknak, szinte soha nem csináltam azt, amit a kortársaim többsége. Hogy miért nem? Hogy miért választottam azt az utat mindig, ami a nehezebb, de amiben én vagyok én? Mert belülről ez jött. Emellett én ezt a hitet (“alapból jó vagyok így, mert én vagyok én”) nem hoztam magammal, hanem keményen meg kell(ett) érte a felszín alatt dolgoznom.
Sok cikket olvastam, ami az öreg lelkeket említi, és sok leírt tulajdonság igaz rám. Ez az egyik lehetséges ok, ami magyarázza a folytonos sorból kilógást, a sok hatás ellenére a saját, belső hangomnak megfelelő külső út keresését – nem könyvet, egyéb tanítások, “hitek” nyomán haladva, hanem mindent megnézve és azokból a bizonyos elemeket, melyeket magamhoz méltónak tartok, beemelve, tudatosítva!
Well, én így hiszek magamban. Majd szétszakadok, s sajnos nem tudom tökéletesen élni még, amikben hiszek, de haladok, rendesen, és a mostanában kapott indirekt visszajelzések alapján nagyon is jó irányba.
Kb. fél éve folyamatosan felerősítve jönnek a kérdéseimre a válaszok, s tudom, hogy az érzéseimmel és ezzel a fentebb leírt tapasztalattal mások is rendelkeznek, nem is kevesen. S ez jó. Lassanként pedig meg is találom őket. 🙂



Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.