Vers – “Szép lelked van”

“Szép lelked van”

Ahogy magadba fordulsz, más vagy már
kinyílt egy ablak, csodába alakul a vár
előtte a padon pillangók ülnek
macskák, lovak és angyalok együtt szédülnek

S ahogy szédülnek, mintha drogoztak volna
a selyemfű-réten még a lányok is dalolnak
mérhetetlen illat, együtt az ősz és a tavasz
s gyógyult sebekről hámozod le már a tapaszt

Ahogy pedig az egész-ség előtűnik
szíved többé már nem őrlődik
tudja, hogy a kastély előtt, varázslények között
rejtőzik azért minden búbánat, minden öröm

S ahogy az öröm a várba beengedődik
a kád pedig a fürdőben forró vízzel telítődik
egy ölelés, egy huncut mosoly elég
– hogy tudd: szíved egy kicsit, végre: hazatért.

*******

A vers mögötti történet: a kép és a hangulat egy ismerős lány által vezetett meditáció során került elő. A lelkem képei, ő úgy mondta, úgy 2013-14 körül talán. Békés, nyugodt képre emlékszem, kastély, nagy zöld rét, tavasz. Szerettem ott lenni. Ő többet látott nálam, és ott a meditációban leültem egy padra is a kastély elé, s vízcsobogást is hallani lehetett. Aztán sajnos a meditációt nem folytattuk.
Az utolsó sorokba pedig a tavaly októberi hangulatom szőttem bele – egy finom szerelem emlékképeit.
Maga a vers is tavaly októberben íródott, egy a rengeteg szerelmes írások közül akkoriban.



Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *