A 2018-as első harci edzése

Tegnap elérkezett az idei első harci! A csapat nagy része az alapedzést követően vágott neki – ezért külön riszpekt nekik.

Meg kell, hogy mondjam, igen mozgalmasra sikeredett az edzés. Főképp testkeményítésről szólt ez a két óra, de volt árnyékboksz és egy kis kesztyűzés is.
A program:
– ugrókötelezés helyett elképzeltük, hogy a Zsolt termében lévő óriási autógumikon ugrálunk: küzdőtartás, s ugrasz – azután ezzen elindultunk a teremben körbe-körbe, hol előre, hol hátrafelé;
– egyenes, köríves, rúgás gyakorlása “árnyékban”, előre -és visszafelé a terem széltében;
hason lépkedés: lefekszünk a fal mellé szorosan egymás mellé, és egyenként elindulunk úgy, hogy egymás hasán lépkedjünk csakis. Mivel már csináltuk, nem volt újdonság (csak azoknak, akik még nem voltak harcin), de attól még az emberek súlya a hasfalam vastagsága nem változott jelentősen :). Félelmetesnek hangzik, ugyanakkor a legnehezebb ember is úgy 1-3 másodpercet tölt összesen egy lábbal a hasadon. Levegő kifúj, has megfeszít, ima elmond. 😉 A félelem szerencsére elmaradt, bár a két legnagyobb súlyú emberke úgy gondolta, több időt tölt el rajtam, úgyhogy volt egy pont, mikor azért egy pillanatra felmerült bennem, hogy vajon átlyuggatott hassal megyek-e haza edzésről.
– Zsolt úgy gondolta, kreativitásának ismét teret enged, így párokba rendeződve egymás hasára kellett állni és a földön fekvő félnek hangosan elszámolnia tízig: well, kihívás volt, de ment. Majd ugyanezt úgy, hogy a másik fekvőtámaszt nyom öklön a hasadon: well… Valahogy megcsináltuk, de nyilván lehet itt még fejlődni.
– szokásos testkeményítés: külső, belső comb, váll, borda, alkar, has. N-nel voltam párban, aki jó ideje kisebb intenzitással edz, így – végre – volt esélyem sikerélményre is. El-eltaláltunk egymás testén finom pontokat, minek következtében pl. az egyik vállra rúgást egészen pontosan a gyomrom mélyén is éreztem! N-nek is voltak hasonló élményei az arckifejezését elnézve néha 😛 – úgy kommentálta ezt a feladatot, hogy “ne aggódj, tudsz te fájdalmat okozni!” 😉 Egyik legjobb rész itt, hogy én kértem, hogy nagyobbat rúgjon a hasamra…! Hát, ilyen sem volt még. Kicsit izgultam azért, meg elérte a határt – pont jól.
– kesztyűzés: egyenes ütés, s tarts bele a kesztyűddel. Zsolt beállt egy kicsit s nála vettem észre, mennyire nincs energiám. Mint a mesében: van is meg nincs is. Láthatatlan pajzsot éreztem rajta, amiről én, egész valómban, lepergek. N. kezeibe ütve pedig azt éreztem, áthatolok, fejbe ütöm, simán átcsúszok. Nagyon érdekes kontraszt volt.
csákánynyél feletti rúgás (best gyakorlat evör): fogsz egy nyelet, leállítod a földre, s úgy rúgsz el felette, hogy egyrészt a bot ugye nem dől el, másrészt felntről lefelé irányul a rúgásod. Helyesen végezve ez a gyakorlat igen jól átmozgatja a csípőt.

Ha esetleg valamelyik gyakorlatot kihagytam a felsorolásból, szeretett edzőtársaimat felhatalmazom, hogy kommentben egészítsenek ki :).
Illetve egy iskolai házivideó is készült a rugdosásról, azt ITT lehet megtekinteni.

Érzésre: bár nem volt egy mozgalmas napom, mire oda jutottam, elkezdtem fáradni kicsit. Későn van az edzés, meg kell mondjam. A hason sétálós résznél azért felébredtem, na meg a fájdalom igen kiválóan a jelenben tud tartani, szóval nem volt gond. Az elején izgultam, hogy lesz-e kétpercezés azért. A(z) (harcin) újakkal együtt is még mindig én vagyok a legvékonyabb és leggyengébb az edzésen, s ez ellen tennem kell már valamit, a saját jóérzésem érdekében. Szemezek most a kettlebell-edzéssel, illetve némi TRX-edzéssel egy fitnesszben. Meglátjuk, lesz-e ezekből is valami, vagy úgy járok, ahogy eddig a jógával: jó lenne, DE… inkább megyek most kungfura. Szívem szerint naponta edzenék, de (kifogások).

Úgyhogy, mint mindig: némi izomlázzal nekiveselkedek egy újabb edzésnek, s folytatás következik. 🙂



Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *