Vers: Egyszer eljön az Idő

Egyszer eljön az Idő

Egyszer eljön az idő
mikor az igazság kinő
mint fű a kertben
aprón, keveredve

mégis erővel-szenvedéllyel
(s már a lélek sem szenved kéjjel)
mutatja magát s fényt hoz
minden félelmet s aggályt elkoboz.

Egyszer eljön az idő
mikor, ha mindenki más levében fő
végre megtanulunk saját levest főzni
nem pedig a szíven a csomót kettőzni

mikor a tükörbe öröm majd nézni
békét, vágyat, szerelmet becézni
mert az utazás majd belülről indul
s a lélekben minden ránc kifinomul.

Egyszer eljön az idő
mikor mondja Isten: “lőn!”
s nyíltan kimondhatja, mert igaz
(nevezzük bármely nyelven is a gazt)

mert az ember készít mindent, mindent…
mi bent, az kinn, hát hogy lenne mindegy –
mit elnyomsz, az feltör
legyen bármilyen vastag is arcodon a bör.

Eljön az idő, hiszem
mikor érdemes szeretni, igen
s érdemes élni (nem csak fejben)…

…s ez az idő – lehetne a jelen.

(Íródott: 2018 április 11-én, a magyar költészet napjára. Nehogy más, már meglévő verset kelljen promotálnom ;))



Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *