Edzés?! Mi a fene!

Ezen kategória alatt folytatódik tavaly megkezdett, hőn szeretett Edzésnaplóm.

Hiszem, hogy a mai világban a sportnak életmentő szerepe van. Egyrészt nagyon (túl!) sokat ülünk, vagyunk egy helyben, másrészt egyre többen leginkább a számítógép (laptop, telefon…) képernyőjét bámuljuk, miközben dolgozunk.

Sok a tévképzet is, ami a mozgást illeti: nem, az ember teste nem tespedésre termett! Az egész rendszer úgy van felépítve, hogy tudjon gyorsan, ügyesen mozogni. Jó esetben per pillanat szükségtelen attól rettegni, hogy jön a szörny és futni kell előle, DE! A világot elnézve sajnos úgy kell, hogy gondoljam: talán mégis szükség lehet erre a képességre…
Egy másik gyakori kifogás, amivel próbáltak engem lebeszélni a mozgásról, az az, miszerint a napi 9-10 órás ülés közben fel kell állni, sétálni – és ez elég. Nos: nem, nem elég.
Harmadrészt pedig a sport “digitális detox”, azaz – főként ha a szabadban történik – segít visszatalálni egy kicsit a természethez, ahonnan jövünk, s amit annyira próbálunk elfelejteni. Nap, mint nap erőszakoljuk a testünket, adottságainkat azért, hogy egy művi “társadalmi rendbe” illeszkedjünk. Nagyon helytelen szocializáció, ami ma zajlik s amit rengeteg fiatal természetesnek tart!

Az én ideális világomban egy egészséges felnőtt minden egyes nap mozog és kapcsolatba kerül a természettel. Lehet ez a mozgás bármi, ha alaposan megmozgatja a szervezetet, a jelenben tart (odafigyelést igényel) és jóleső érzéssel tölt el.

Egyszer összeszedtem, mennyi mindent kipróbáltam már rövidke életem során, és megdöbbentő azért.
Volt már: balett, jazz-balett, tánc, biciklizés, gimnasztika/szertorna, társastánc, néptánc, úszás, lovaglás, jégkorcsolyázás, kung fu, modern tánc, capoeira, falmászás, jóga, fitnesszórák (HIIT), bokszórák (fitnesszben), TRX-G-flex, futás, lépcsőzés (HIIT), túrázás/kirándulás sok sétával.

Ami megmaradt per pillanatra: kung fu, jóga, lépcsőzés (utóbbi kettő kissé a háttérben jelenleg).
Terveim között szerepel a további kung fu edzések aktív látogatása és mellé a jógára nagyobb hangsúlyt fektetni. Emellett, ha van idő és alkalom, lehetőséget kaptam lovaglásra; s a lépcsőzést is be szeretném valahogy iktatni (igen, ha bármit kíváhatnék: egy nap legyen inkább 48 órás, s bírjuk rendesen a mostani 7-8 órás alvással:)).

Remélem, hogy ezen kis bloggal mindenkit motiválni tudok egy kis edzésre: kimozdulásra a komfort zónából, megizzadni, hősként hazagyalogolni. Tapasztalatom, hogy mindig az első alkalom a legnehezebb: nem tudod még a rendet, a mozdulatokat; gyenge vagy és bénázol. Ez szerencsére idővel alábbhagy, s ahogy csinálod, egyre jobbá válsz.